A jövőben élek Vágyódom a múlt után Régi énem megfeszítve Haldoklik a Golgotán   Hideg téglafalak Vesznek lágyan körbe Tövig égett gyertyát látok Már csak a tükörbe   Dolgozok szűntelen Kezem között füst száll De alvás után álom-énem Félemberré rostál   Lehunyom szemeim, De nem kapok…

Indákkal körbefont kőalak: múltam Mesterien faragott díszremek Testére rúnákat faragtak a múltban Helyükön mára már kopottas kőüreg   Finom arcát simítom véráztatta kézzel Gyengéden siratom gyönyörét Ürességem eggyé lesz ő ürességével Mikor kardja szívemet szeli szét   Húsból nyíló…