Formákból vázolt alakok vagyunk Pontoknak tudatos tömege Elválaszt minket tér, idő, S ezeknek összetett közege   Porból leszünk, s porrá válunk Ezt mondják szép, díszes szavakkal „De sosem szűnünk pornak lenni!” Kiáltom tettetett haraggal   Kegyetlen úr bizony a kétely Tudatlanság…

Helytelen helyeken Helyemet keresem Időben utazok Percenként sebesen   Életet szürcsölök Emberek kezéből Titokban vért veszek Sérültek sebéből   Bűnöket halmozok Eltűnnek nyomtalan Hogy hová kerülnek Nem tudom pontosan   Választ azt nem lelek Szépet se biztosat Örökké…