Lelkemet tompító tüzes ital
Járja át testemet
Tekintete keserű,
De elcsábít engemet
Mámoros kókadtság
Fedi el sebeim
Forró bizsergés
Hatja át kezeim
Gondolatok sora
Repül át fejemen
Mint megrohadt alma, mi
Megcsavart fán terem
Darabok hullanak,
Foszlik az értelem
Magányos hajós vagyok
Végtelen tengeren
Halovány szellemem
Áttör a gátakon
Képzelet? Valóság?
Őszintén nem tudom
Szétfoszlok, eltűnök,
Semmivé málok szét
Üresség egészem,
Nincs benne már érték
